Férgek a vőlegény szoptató anyjánál


A szlovén nép élete. Urbas Vilmostól, fordította Katona Lajos Krajna szlovénjei, habár valamennyien egy törzsből valók, mégsem egészen egyenlő alkatúak. A havasokon lakó felső-krajnai ép oly serény és tettre kész, a mily értelmes és tanúlékony; a Gurk mentén húzódó, szőlőkkel beültetett dombsor lakója, az férgek a vőlegény szoptató anyjánál, gyengébb testalkotású, de kedélyesebb, e mellett természetesen kissé könnyelműbb és meggondolatlanabb is; a sivár Karszt-vidék bora-viharaihoz tabletták a férgek ellen belső-krajnai edzett testű és határozott jellemű, de egyúttal zárkózott és ravaszúl számító.

Magától érthető, hogy mindenkinek testi-lelki alkatára döntő hatással volt az éghajlat enterobiasis kenet az ettől függő életmód; de az sem tagadható, hogy a felső-krajnaiak jellemére a németek szomszédsága, a belső-krajnaiakéra pedig az olaszokkal való érintkezés is tetemes hatást gyakorolt. Mindazonáltal az érintett eltérő vonások mellett még mindig van annyi közös mind a háromban, hogy valamennyiben könnyen fölismerhetni az egy fajhoz tartozás kétségtelen jegeit.

Általában vele született tulajdona a krajnai lakosságnak a jámborság és isteni félelem, valamint a hazához és a fejedelemhez való hű ragaszkodás érzete.

Minden idegennek, a ki először látogat el Krajnába, szemébe fog tűnni a hegyen-völgyön mindenfelé egymást érő templomok és kápolnák sokasága. Mert alig van az országban kimagasló pont, a magasb hegycsúcsokat kivéve, a melyen templom, vagy legalább kápolna ne állana; sőt némely helyütt, példáúl Primskauban, kettőt, de hármat is találni egymás mellett; a sík földön pedig férgek a vőlegény szoptató anyjánál nagyobb a számuk úgy, hogy milyen méretű kerekes féreg falucskának, minden tanyának megvan a maga egyháza; sőt sokszor legnagyobb meglepetésére a legrejtettebb zugokban is egy-egy kápolnára bukkan az útas, míg az útak és ösvények szintén csupa kápolnával, szentképes oszlopokkal és feszűletekkel vannak megrakva.

A nép nagy vallásosságát az is jellemzi, hogy ha a paraszt taníttatás végett a városba adja a fiát, rendesen a gymnasiumba küldi, mert urat, vagyis papot akar belőle nevelni, úrnak a szó tulajdonképeni értelmében csakis a papot tartván.

A krajnai szlovén a papról ép úgy, mint szüleiről s legfőlebb még bátyjairól vagy nénjeiről, mindig tiszteleti többesszámban beszél: gospod so prišli, — mati so rekli.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben | Digitális Tankönyvtár

Hogy milyen becsben áll a papi rend a földmívelő népnél, arról semmi sem tehet jellemzőbb tanúságot, mint valamely paraszt család fiának első miséje. A mint hajdan az olympiai játékok alkalmával nem csupán a győztest érte a kitűntetés, hanem hírneve nemzetségére és szülővárosára is visszasugárzott: úgy az egyházi rend magas méltóságától nemcsak az ifjú új-misés érzi magát fölmagasztalva, hanem egész családja és szülőfaluja is kiveszi részét a nagy tisztességből; szülei pedig nem ismernek férgek a vőlegény szoptató anyjánál boldogságot annál, melyet azon édes tudat nyújt nekik, hogy fiok kezéből vehetik az Úrvacsoráját.

Az egyházi ünnepek megülésének módjában is nyilvánúl a krajnai szlovénnek mély vallásos érzűlete. Hogy e mellett nem egy maradványa él még a régi pogányságnak, és hogy számos babonás szokás is vegyűl az ünneplés hagyományos formáihoz, ez tagadhatatlan, de érthető is egyúttal. A három karácsonyünnep mindenikének előestéjén decz. Karácsonyi füstölés.

Šubić Györgytől A lakószoba azon szögletében, a hol rendesen a feszűlet függ, betlehemi jászol jaslice van fölállítva, a melynél lefekvés előtt a háznép az örvendetes rózsafűzért imádkozza.

féregtabletták gyermekek számára biztonságos városokban

A fehér férgek a vőlegény szoptató anyjánál terített asztalon három karácsonyi kenyér van: egy rozslisztből, a másik tatárkából, a harmadik pedig poprtnik tiszta búzából; férgek a vőlegény szoptató anyjánál utóbbi mindenféle czifrázattal van földíszítve.

A vagyonosabbak diós és mákos kalácsot povitica, potica is sütnek, továbbá édes kenyeret, a melynek tésztájába többféle apróra vagdalt aszalt gyümölcs van elegyítve. Főtt aszalt gyümölcsöt tálalnak föl rendesen karácsony böjtjén vacsorára is, a három karácsonyi kenyeret pedig csak sorjában szegik meg úgy, hogy a poprtnikra csak vízkereszt napján kerűl a sor.

A vallási és költői ihlettől megszentelt karácsonyfát a krajnai szlovének nem ismerik; a humorral elegyes Mikulás-ajándék azonban itt is járatos. Karácsony estétől Gyertyaszentelőig a falubeli gyermekek páratlan számú csoportokban s többnyire fehér lepedőkbe burkoltan házról-házra járnak, s a jelzett időközbe eső ünnepekre vonatkozó, vagy az illető ház népére az ég minden áldását kérő énekeket zengenek.

A kántálókat a házbeliek ennivalókkal jutalmazzák. E körjárat pogány eredetét nevén koléda kivűl az is bizonyítja, hogy régibb adatok szerint az énekek hajdan pajkos tartalmúak voltak.

Hogy karácsony éjszakáján az állatok prófétai lélektől megszállva beszélni szoktak, de hogy szavukat csak a jámbor ember érti meg; hogy a derűlt, csillagos karácsonyéj rosz esztendőt jelent, vagy hogy a karácsony napján elhúnytak lelke egyenesen az égbe száll, s más efféle vélekedések igen el vannak terjedve a krajnai szlovének között; férgek a vőlegény szoptató anyjánál végűl, hogy a jövendő sors megtudására, vagy jó szerencse biztosítására czélzó s egyebütt is dívó babonás szokások legtöbbjét is gyakorolják, azon nincs mit csodálkozni.

A gyertyaszentelést február 2-án, még ha egy kétkrajczáros vékonyka szál gyertyánál nagyobbra nem telik is az illetőnek, semmikép el nem mulasztják. Ép oly szigorúan megtartják a virágvasárnapi pálmaszentelést is, a melyre természetesen pálma- vagy olajfa-ágak híjában, mogyoró, fűzfa vegy egyéb vesszőket kötnek nyalábba, ennek hegyébe pedig egy kis boróka vagy egyéb örök zöld galyacskát tűznek.

Buzgón eljárnak a február 2-iki Férgek a vőlegény szoptató anyjánál és a bőjt első napján szokásos hamvazásra is.

Még a karácsonynál is nagyobb, ünnep a szlovének szemében a húsvét. Ez ünnep jelességére mutat, hogy előtte az egész házat gondosan kitakarítják, valamint az a körűlmény is, hogy az ünneplő, ha csak teheti, új ruhát ölt e nagy napon. Lehet, hogy a többféle elnyomatást szenvedett s azért borúsabb lelkű szlovén népnek jobban szívéhez szól a Golgothán vérző isteni Megváltó szenvedése, mint a megtestesűlés titka, s hogy ennek következtében a mély jelentőségű húsvéti ünnep is nagyobb áhítatra gerjeszti őt, mint a vidámabb karácsony; továbbá bizonyos az is, hogy a karácsonyhoz nem keveredik annyi babonás szokás és pogánykori emlék, mint a férgek a vőlegény szoptató anyjánál, s hogy amannak ünneplésében már jóval több része van a keresztény symbolikának.

Minden háziasszony igyekszik, hogy nagyszombaton a szentelt tűzből az ő konyhájára is jusson egy üszök; a hús- és kenyérszenteléstől sem marad el még a legszegényebb sem, a gazdagabbak, pedig egész kosarakkal küldik a templomba megáldás végett az eleséget.

Az ilyen teljesen fölszerelt húsvéti kosárban a kenyéren és bárányhúson kivűl még egy füstölt sódarnak kračakolbászoknak klobaseegy koszorú alakú diós és mézes kalácsnak kolačpiros tojásoknak pirhi s egy-két szál tormának hren is kell lennie.

Ezeket a Krisztus szenvedésére emlékeztető húsvéti szentelt étkeket férgek a vőlegény szoptató anyjánál a legnagyobb áhítattal költik el, csak a gyermekek elég könnyelműek arra, hogy nyerekedő játékokra használják föl a piros tojásokat. Amannál a játszók az egyik tojást a másik felé gurítják s az ütközés után épen maradt tojás gazdája nyeri el a másikat; emennél pedig úgy igyekszik az egyik egy krajczárt a kijátszott tojás felé dobni, hogy a pénzdarab a tojás héján ütött repedésben megálljon.

Ha ez sikerűl, megnyerte a tojást, ellenkező esetben pedig elvesztette krajczárját. Ennél aztán többféle csalás is szokott előfordúlni; t. A kit azonban ilyen csaláson kapnak, az a játszók előtt elvesztette jó hírét.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben

Húsvéti szentelt étkek. Šubić Györgytől Minden, ez ünnep alkalmával megszentelt tárgynak csodálatos erőt tulajdonítanak. Zivatar idején a virágvasárnapján megáldott barka-csomóból egy galyacskát férgek a vőlegény szoptató anyjánál el a tűzön, azon hiszemben, hogy ezzel a házat a villámcsapástól megóvják. A nagyszombaton szentelt tűznek egy üszke pedig, ha még izzón ér a házhoz, tűzvésztől óvja meg azt abban az évben. A húsvéti tojások összetört héját pedig a hangyák és egyéb kártékony férgek ellen szokták az ablakok könyöklőjén tartani.

Achatius-napi körmenet Idriában. Šubić Györgytől Az Úrnapját is igen nagyra tartják, s az év minden körmenete között ez a leglátogatottabb, a melyben örege-ifja részt vesz.

Ki-ki legszebb ruháját veszi föl, s ha mással nem, legalább hófehér vászonneműjével ékeskedik. Így aztán megesik, hogy az asszonynép, ha még oly hűvös is az idő, férgek a vőlegény szoptató anyjánál ingújjban didereg, míg a férfiak közűl egyik-másik a legnagyobb melegben is magára ölti köpönyegét, csak azért, hogy mutogassa, ha új.

A tartományban még szokásos egyéb körmenetek közt legnevezetesebb az, a melyet Idriában Achatius napján június én tartanak meg ama nap emlékére, melyen ban? Már az előtte való napon az egész bányaváros virágfüzérekkel és májusfákkal díszeleg. A bánya történetében nevezetes emlékű négy helyen oltárokat állítanak.

Este a cs. Paraziták kritikája ünnep napján reggeli kilencz órakor kezdődik a körmenet, melyen a hivatalnokok és munkások egyenruhában, a papság és nép pedig teljes díszben vesz részt. A veteránok díszőrségétől kisért menet a Borbála- és Achatius-templomtól az egész városon átvonúl, a négy oltárt érintve, melyek mindenikénél egy evangéliumi szakasz olvasása után áldást ád a pap az oltári szentséggel.

A szentséget vivő pap előtt fehér ruhás leánykák az egész út hoszszában virágot hintenek. A dél előtti ünneplés nagy misével végződik; dél után pedig ünnepélyes vecsernye és ennek befejeztével férgek a vőlegény szoptató anyjánál bányabirtokhoz tartozó Zemlja-réten népmulatság következik, a melyen a vigadók ételéről-italáról is bőségesen gondoskodik a rendezőség.

Este tűzijáték zárja be a nagy ha a rossz lehelet fáj. A férgek a vőlegény szoptató anyjánál búcsú, vagyis a templom védszentjének napját egyebütt is megünneplik. Felső-Krajnában ily alkalomra búzalisztből készűlt, mazsolával és tepedt szőlővel, vagy mézzel és dióval töltött külön kalácsot štrukelj is sütnek. Kiválóbb jelentősége azonban ez ünnepnek csak a híresebb és látogatottabb búcsújáró helyeken van.

Belső-Krajnában ilyen nevezetesebb búcsújáró hely egy sincs, holott Alsó-Krajnában Zaplaz, Primskau és Möttling messze vidékek lakóitól is tömegesen látogatott kegyelem-források hírében állanak. A legtöbb búcsújáró helylyel azonban mégis Felső-Krajna dicsekedhetik, férgek a vőlegény szoptató anyjánál azok e következők: Dravlje, Dobrova, Grossgallenberg, Ehrengruben, St. A napfordúlat ősrégi keletű ünnepének emlékét tartja fönn a pogány és keresztény szokások sajátszerű keverékéből álló Szent István ünnepe.

Június án, ez ünnep előtti estén, a szobák padlóját páfránynyal hintik tele, az ablakokba pedig bajnócza-ágakat tűznek. Az éj beálltával minden hegyen máglyák gyúladnak ki, melyek tüzét órákig égve tartják. Az ifjúság énekébe és újjongásába harangok zúgása, mozsár- és pisztolydurrogás vegyűl. A pajkos fiatalság át is ugrálja a lobogó tüzeket, a következő dalt énekelvén hozzá: Vígan lobogj, fényes láng, Égre szállva süss mi ránk! Itt mutast hatalmadat S mulattass, míg nem virad.

gyógyszerek a lamblia és más paraziták ellen

A Kulpa mellett Szent Iván estéjén egy furulyás vezetése mellett énekesnők kresnice járják be négyesével a falvakat. Öltözetük olyan, mint a karácsonyi koléda-énekeseké kolednikivagy pedig a keleti nők módjára le vannak fátyolozva.

The Botfly Diaries

Ezek sem szívesen énekelnek ingyen, s a hol nem kapnak semmit, ott gúnydallal boszantják a fösvény gazdát. Igen el van terjedve az a hiedelem, hogy Nagy-Boldogaszony napján augusztus Az említett szentek névnapjai a már előbb elsorolt főünnepek mellett férgek a vőlegény szoptató anyjánál népies kalendáriom azon sarkpontjai, melyektől a krajnai földmívelő le- vagy fölfelé számít, midőn valamely férgek a vőlegény szoptató anyjánál meg akar határozni; ha példáúl valamely esemény idejét kérdik tőle, olyanféle feleleteket ád, hogy Szent Katalin előtt való napon, vagy öt nappal Márton után, vagy zöldcsütörtökön történt.

Az ifjúság elég furcsa és mulatságos módon üli meg a névnapokat. Ilyennek előestéjén ugyanis az ünnepeltnek pajtásai összegyűlnek háza ajtaja előtt, s a kezük ügyébe eső hangszerekkel, vagy azok nem létében üstökkel, lábasokkal, fedőkkel, fütyülőkkel s egyéb lármát csapó szerszámokkal fölvegyverkezve, adott jelre siketítő csörömpölést, sivítást és éktelen zenebonát visznek végbe.

a parazitak kozul a legjobb

Az ekként üdvözölt e megtiszteltetésért rendesen egy pohár vízzel önti le az ünneplésére egybegyűlteket, ha ugyan valami előrelátó ficzkó elég ravaszúl még időnek előtte el nem takarított közeléből minden vizes edényt. A szokás maga valószínűleg olyan pogánykori maradvány, a milyen még igen sok akad a krajnai nép vagy vallásosságával igen jól megférő számos babona között. Az említett ünnepek- és nevekhez fűződő babonák és időjósló mondások közűl nem lesz fölösleges egynéhányat fölsorolnunk már csak azért is, mert egyikében-másikában idők hosszú során át gyűjtött tapasztalat gyümölcse is nyilatkozhatik.

A pusztán babonás vélekedések közé tartozik az az általánosan elterjedt hiedelem, hogy a péntek szerencsétlen nap, s hogy a ki pénteken nevet, az vasárnap sírni fog; a haj- és körömnyírást azonban épen pénteken tanácsos végezni; a körömforgácsról azt is tartják, hogy megóv a fogfájástól.

A nagyszombaton újra megszólaló harangok megkondúlásakor mindenki vízhez siet, mert azt hiszik, hogy a ki e pillanatban megmosdik, az egész évben tiszta marad mindenféle bőrkiütéstől.

Sajátságos vélekedés él a nép közt a meteorokról. Egy ilyen tűzgolyó fölvillanása pillanatában, azt tartják, megnyílik az ég s az ilyenkor nyilvánított kívánság teljesűl; a tűzgolyó szétrobbanásában az ég kapujának becsapódását vélik hallani. Ha valakit mérges kígyó mar meg, igyekezzék a kígyó előtt vízhez jutni, különben meghal a marástól. A kire a menyét ráfúj, az meghal. A keresztes pók szerencsét hoz, csak be kell zárni egy üvegbe és a palaczkba egy papirszeletet tenni melléje, a melyre az 1-től ig terjedő számsor van felirva; a pók hálójába szőtt számok biztosan kijönnek, ha megteszi őket az illető.

Általánosan el van terjedve a víziember povodni mož, Tatrman mondája. E rémtől kivált a tánczot szenvedélyesen kedvelő leányoknak és asszonyoknak kell óvakodniok.

A Movje nevű szellem a levegőn átrezgő, kimondhatatlanúl fájdalmas nyöszörgéssel árúlja el jelenlétét; a ki ilyenkor azonnal vizet locsol föl a levegőbe, az megmentheti az ilyen elkárhozott lelkecskét. A Mora ellen úgy védekeznek, hogy a kulcslyukat bedugják; különben mindenféle kisértet ellen védekezésűl szolgál a keresztvetés.

A harangok hangját a boszorkányok nem szenvedhetik; a miért férgek a vőlegény szoptató anyjánál zivatar idején még mindig szokásos az ellenök való harangozás.

Šubić Györgytől Hazaszeretetben a krajnai nem marad el semmi más nép mögött. Épen azért nagyon óvatos a feleség-választásban.

drontal plus tratamento giardia

A házasúlandó rendesen kikéri e fontos lépés előtt szüléi, vagy, ha árva, idősb rokonai tanácsát; ezekre bízza az előkészűlet első lépéseit is, melyek mindenekelőtt a háztűznézésben ogled vagyis annak megtudakolásában állanak, vajjon mit kap a menyasszony hozományúl.

E végből a szülék vagy helyetteseik egy vasárnap ellátogatnak a kiválasztott leány házához, miután előbb értesűlést szereztek, hogy minden fontos szavú családtagot otthon fognak találni. A tárgyalás bevezetéseűl az időjárásról, az épen küszöbön álló munkáról s az évszakhoz mérten, esetleg a legközelebbi aratási kilátásokról kezdenek beszélgetni. Ez mindjárt alkalmat ád mind a két családnak arra, hogy szóba hozhassa mindenik a maga munkaerejének nagyságát, a minél természetes, hogy ki-ki minden tőle telhetőt elkövet az egymásnak szánt házasúlandók jeles tulajdonainak föltűntetésére.

A háztűznézők a kiszemelt leányzót magasztalják, ennek szüléi meg, ha a látogatásnak amúgy is férgek a vőlegény szoptató anyjánál czéljával egyetértenek, a kérőnek elismert hasznavehetőségét, munkakedvét, férfias bika szalagféreg művelet derék jellemét dicsérik.

paraziták a személy torkában tünetek és kezelés

Ha ezt tenni elmulasztják, akkor a kérők már tudják, hogy hiába járnak. Ha azonban a párbeszéd az előbb jelzett mederben folyik, akkor egyik szót a férgek a vőlegény szoptató anyjánál öltve, könnyű az átmenetet a továbbiakhoz megtalálni; csakhamar azon véleményét nyilvánítja valaki, hogy a két fiatal nagyon jól egymáshoz illenék, s hogy házasságuk nem is ütköznék semminemű elháríthatatlan akadályokba, stb.

Egy pohár bor mellett aztán alaposabban is meghányják-vetik a tervet s azzal válnak el, hogy a dolog nem olyan lehetetlen. A mint az ügy ennyire haladt, akkor már maga a legény is rá léphet az ekként egyengetett ösvényre; de még ekkor sem egyedűl, hanem rendesen a starejšina nevű bőbeszédű és éltesb bizalmi férfiú kiséretében tesz látogatást, a ki a még elintézendő mindennemű ügyek vivőjeűl s különösen a lakodalom rendezőjeűl van kiszemelve.

Ennek társaságában a kérő valamely szerdai vagy szombati napon elmegy választottjához, kinek szüléit a starejšina immár minden további kerűlgetés nélkűl értesíti látogatásuk czéljáról. Ha a szülőknek és leányuknak a kérő ellen nincs kifogásuk: akkor rendesen még ugyanazon este megállapítják a lakodalom napját, valamint a menyasszony hozományát is.

Minthogy a kelengye többnyire igen egyszerű és gyakran legnagyobb részében már úgy is készen vár az alkalomra, a kérés kedvező sikere esetében közönségesen már a legközelebbi szerdán vagy szombaton bemutatják magukat a jegyesek a plébánosnak. Most egyelőre a házasúlandók eléggé el vannak foglalva a már elfelejtett katekizmusi kérdések betanúlásával és a plébánián történő földmondásával izpraševanjea miért is a további előkészűleteket többnyire másokra kell bízniok.

A vőlegény e czélra két vőfélyt družbia menyasszony pedig két nyoszolyóleányt svatevci választ, s mindenki még egy-egy hívogatót pozavčina jelöl ki; végűl még kipróbált szakácsnéról is kell gondoskodni. Egyelőre azonban a hívogatók tiszte a legfontosabb. Ezek, miután a menyasszonyos házban bokrétákkal és szalagokkal kellőképen fölékesítgették magukat s ick protozoan paraziták a szükséges útasításokat, házról-házra és faluról-falura sorba járják az ismerősöket.

Némely helyen még szokásban van, hogy az egyik dobbal, a másik trombitával vonja magára a közfigyelmet, a minek fölkeltésére különben már fölczifrázott mivoltuk és útközben elkövetett bohóságaik is elégségesek.

gombás hiperparaziták

A meghívásokat csak mindenféle tréfák és hóbortos mondókák előrebocsátása után adják elő a legfurcsább czikornyákkal kikanyargatva, s végűl kérve az illetőket, hogy aztán mindenesetre megjelenjenek ám, s ne használjanak semmiféle kifogást se, mint azt az evangéliumbeli menyegzőre hivatalosak tették.